-1 sanity (sum -7): Nem beszélek veled!

Ne… amikor értelmesen meg tudnád magyarázni (védeni magatok) akkor az a reakció, hogy nyugatiújsággalnembeszélekmertazokkritizálnak?

Advertisements

8 thoughts on “-1 sanity (sum -7): Nem beszélek veled!

  1. Érdekes lenne megnézni az USA-t, ha mellette lenne egy nála ötvenszer nagyobb állam, százszor akkora hadsereggel mint az övék, akkor vajon ők merre sodródnának?

    Like

  2. Érdekes? Nos, gondolom érdekes is lehetne, elvégre megmutathatnák sokat laudált tárgyalóképességük mire viszi őket egy kiszolgáltatottabb helyzetben, mennyire tudnak úgy érdekérvényesíteni, hogy a nagyobb szabja meg a kontúrját a mozgástérnek, s azon belül, hogyan tudnának úgy lavírozni, hogy az nekik is, s a nagynak is kölcsönösen jó legyen – hogy hosszú távon is fennmaradhasson a közreműködés.
    De gyanítom a felvetésed arról szólt inkább, hogy vajon akkor tudnák-e milyen a kényszerpálya… Hipotetikus helyzeteket nem szeretek elemezni, de ha az USA egy nálánál 50x erősebb állammal kerülne egy ringbe, akkor arra menne amerre viszi őket az 50x nagyobb állam, ha az 50x nagyobb állam vozáskörzetébe tartozik: Ahogy egy csermely eltérül, amikor egy komolyabb sziklával találkozik. Rossz-e az, hogy megtörik a folyás? Objektívan szólva ez természetes, se nem jó se nem rossz. Van-e abban jó vagy rossz, hogy egy nemzet érdekérvényesít? Szerintem természetes, se nem jó, se nem rossz. Ha elítélendő, akkor minden egyes ország elítélendő, mert minden egyes ország/nemzet érdekérvényesít – úgyhogy inkább vegyük természetesnek, már saját arcunk mentése érdekében is. 🙂 Egy kis ország értelemszerűen el fog térülni érdekérvényesítésében a nagyobb sziklával (vagy komolyabb folyami sodrással) találkozva… ez se nem rossz, se nem jó, ez természetes: amit fel kell fognunk, hogy ez alól nincs kivétel. Egy kisebb hullám/csermely teret enged a nagyobb folyamú víz erejének és igazodik hozzá, nem a folyam a csermelyhez. Ter-mé-sze-tes. Ahogy az is természetes, hogy egy a világpolitka színterén önerőből megállni képtelen kisország igazodik valamely nagyobb politikai hatalom egyik ágazatához. Ez is – az előbbi analógiájára – se nem jó, se nem rossz, hanem természetes. Ha pedig ez átláthatóbb, tisztességesebb módon történik, az ráadásul (akár mindkét fél) előrejutását szolgálhatja: az erős, ha céljaiban tiszta, akkor a mellé álló kisebbnek nem okoz csalódást, a kisebbek pedig a nagy által nyernek érdekérvényesítést.

    Itt írok arról, hogy az én személyes érdekérvényesítésemben, miért nem érdekelt, hogy egy ilyen-vagy-olyan politikus állt mellettem a sorban… mert a céljaink – az ott és akkor átlátható, ésszerű (s véleményem szerint tisztességes) céljaink megegyeztek. Nem érdekelt, hogy ki az, amíg ugyanazt akarta, amit én: átláthatóságot, ésszerűséget (korrupciómentességet, átgondolt energiapolitikát (mondjuk hatástanulmánnyal megtámogatva, és átfogóbb gazdasági tervet, amiben nem tűnnek fel egyre-másra meglepetés külön/szektoradók, ami rém ijesztővé teszik országunk a befektetők számára… mert én tudom, hogy állami alkalmazott sosem leszek: nem akarok függeni senkitől, mindig is öngondoskodó voltam, amivel ráadásul úgy érzem, az államot tehermentesítem). Ez történetesen ott és akkor a “netadó”-kifogásolásában manifesztálódott, de ez eseti, lehetett volna a zárójelben lévő problémák akármelyike.
    https://minus1sanity.wordpress.com/2014/11/01/mindegy-miert-es-hogy-kik-tamogatnak/

    Itt pedig a másik oldalról vizsgáltam: ha egyetértek is a céllal, tisztességtelen, átláthatatlan, és egyenesen blőd euframizmusok mögé bújtatott demagógiája miatt akkor sem fogok elmenni egy ilyenre.
    https://minus1sanity.wordpress.com/2014/11/07/152/

    Like

  3. Amúgy őszintén érdekel, hogy te hogy látod: ha más nem azért hidd el nekem, mert szeretem tudni, hogy az emberek mennyire s miből tájékozódnak… figyelem országunkat, hogy mennyire igényünk a tájékozottság. Írd meg nekem, Dezső, hogy mire gondoltál (hátha felére értettem mondjuk a felvetésed), meg ha van véleményed, azt is bátran. Itt nem fogsz flamelést kapni ezt garantálom: ez nem egy official hírlap vagy valami… te is én is emberek vagyunk, mindkettőnknek joga van a véleményéhez, és tudod mit, annak is örülni fogok, hogy ha más a véleményed… meg fogom kérdezni, mire alapozod, mert nem nézlek ostobának, hanem úgy gondolom, hogy logika és észérvek alapján döntöttél úgy, hogy az a véleményed, és ha így van, akkor lehet, hogy csak én nem olvastam eleget, s ha elmondod, te mire alapoztál, s én elolvasom azt is… talán átállok a te véleményedre.

    Like

  4. Ezek szerint keresre sem kaphatom meg a véleményed 🙂

    A Dezsőt az Esti Kornélért kaptad. Nincs azaz érv, amivel el tudod hitetni, hogy nem Kosztolányi miatt választottad. Najó, talán egy anyakönyvi kivonat 🙂

    Like

  5. Természetesen van véleményem. Mivel én képtelen vagyok átlátni az országunk viszonyrendszerét más államokkal, ezért egyszerűsítek, és a saját szintemen hozok létre (nyilvánvalóan rossz) hasonlatokat, amik alapján megpróbálom felfogni, és megérteni azt, ami történik.
    Az egyik ilyen hasonlat, hogy van egy ház, ahol egy nagy család él és a degenerált nagynéni lopja a spájzból a szilvalekvárt. Ezt nagyjából abban a családban mindenki sejti, mert ők is ilyenek: borravalót adnak a benzinkutasnak, nem kérnek számlát az étteremben, zsebbe kapják a fizetésük egy részért, és így tovább. A szomszédban viszont lakik egy gazdag csendőr, aki az egész utcát titokban bekamerázta, padlástól a pincéig. Mivel boldog-boldogtalannak leveri a veséjét mondvacsinált indokokkal, ezért tartanak tőle az emberek. (Azt is beszélik, hogy a Németéknél még a telefonokat is lehallgatja, de ők ezt csendben tűrik.)
    Szóval ez a csendőr gyerek észrevette, hogy a nagynéni lopja a lekvárt, és ezért ő ezt beárulta a családnál, sőt írt erről egy szórólapot is, amit minden lakónak bedobált a postaládájába. Hadd tudják meg, hogy Magyaréknál milyen szégyen esett a szilvalekvárral.
    Szóval én így látom a helyzetet, és a kérdés az, hogy melyik visszataszítóbb számomra: a korrupció, vagy a más országok megfigyelése (esetenként porig bombázása). Ez pedig már teljesen személyes szint, és az itt kialakult vélemény pedig fontostalan mivel nem változtat semmin. Ezért inkább a kérdés a fontos, és az út, amin a vélemény kialakulásáig eljut az ember.

    Ps: Kösz a nevet – kedvelem Kosztolányit, de inkább csak a versei miatt. 🙂

    Like

    • Ha most azt mondod, hogy Esti Kornél a rendes neved, visszaadom a készülőfélben lévő diplomáim. 🙂

      A hasonlat pedig tetszett. Valóban személyes szintre hozza le a dolgot, de hé, emberek vagyunk, és a legvégén emberek döntenek az államok tetején is. (Meggyőződésem, hogy Bushnál ego-kérdés is volt az Irak. Annyit nem nyernek az olajjal, mint amennyit a háborúkon veszítettek s veszítenek.) (Erról órákig tudnék beszélgetni, mert annak ellenére, hogy ezt gondolom, az is meggyőződésem, hogy az átlag amerikai szintjére viszont nem vetíthető ez, sőt, a társadalmuk már-már megszállottan szabadságjog-mániás. És igenis van egy “city on the hill” koncepciójuk magukról, hogy nekik kell példát mutatni a világnak. Ennek történelmi okai vannak, hogy a puritánusokat kiűzték Angliából, és már az első telepesek úgy élték meg “Amerikát” hogy akkor ez lesz az (szó szerint) Új Világ, ami Isten országa lesz… mai napig érezni ennek hatását (lásd, Izrael pártfogolása)).

      Úgyhogy igenis színesíti a belegondolást: más-más szilánkját fogja meg a teljes képnek… engedelmeddel használni is fogom!

      Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s