modern suli lehet majd az elte is… egyszer…

A helyesírási hibák nem az enyéim. Ezt a Matolcsy féle megrögzött forint-rontásért rakom be. Érthető, ha a cél az Orbáni “0% munkanélküliség” …(a baj csak az, hogy “állami megrendelésre” közmunkával látják el, ami alapvetően is forintromlást fog hozni, másnéven további inflációt).

http://emc.elte.hu/almasi/handout6.html

Handout 6:

Infláció és munkanélküliség

 

1) Az infláció-jelenség:

Összekuszálja a gazdasági viszonyokat információt, (ld. A pénz illúzió), az  árakat, sőt átrendezi a tulajdonviszonyokat. Lappangó és hiperinfláció – az átmenetet alig lehet észrevenni, mikor már közbe akarnak avatkozni – késő. Van-e normál szintje?

– agrárolló: ipari árak gyorsabban nőnek, mint a mezőgazdaságiak

– nyersanyag árrobbanás,

asset inflation – a 90-es évek: az  informatikai érészvények túlértékelődtek.

Kinek jó és kinek rossz? Jó: az államnak, a kölcsönvevőknek (kevesebb pénzt kell visszafizetni). Rossz a részvényeseknek, hitelezőnek, nyugdíjasoknak, fix fizetésűeknek – az indexálás mindig késik – ezen keres az állam.

2) Okai: állami túl költekezés, bankóprés Európában, beindul a bér-ár spirál. A bértárgyalás az előző évit zérusnak veszi.

  • A várakozás: a jelenhez hozzáad, a jövő évit többnyire magasabbnak véli…
  • Oka még: technológiai fejlesztés mindig inflációt gerjeszt – mert a lecserélés pénzbe kerül, amortizáció ilyen gyors fejlődésnél nincs.
  • a hiánygazdaság is inflációt gerjeszt

3) Az infláció csökkentése azért nehéz, mert le kell lassítani a gazdaságot, vagyis mesterséges recessziót kell kelteni – senki sem tudja hol a határ a recesszió és lassítás között.

A csökkentés eszközei: a pénztömeg szűkítése – a gazdaságot visszaszorítani a lehetséges GDP fejlődési szint alá. Monetáris szigor, “szűk” pénz: emelik a kamatlábat csökkentik a pénztömeget. Ez az intézkedés azonban megfojtja a gazdasági fellendülését.

4) Munkanélküliség: formái: hosszú- és rövidtávú, szakmunkás és segédmunkás, tudásipar: a jelen előnye, egyben átok: egyre magasabb műveltségi szinten levők alkalmazhatóak, a képzetlenek halálra vannak itéllve {sic}..

okai:

– recesszió: csökken a fogyasztás, nem kell az árú {sic}, kevesebbet gyártanak – elbocsájtganak {sic}.

– strukturális (régi iparágak nem rentábilisak, technológiai fejlődés kiszorítja a munkáskezet.) De ide tartozik az ipar leépülése – helyette aszolgáltató szektor növekedése (sevice economy) Ez utóbbi felé való strukturális átalakulás idején lesz magas a munkanélküliség.

További okok:

– a tőke kivonul – adók, magas bérek miatt.

– a globális verseny miatt szűkül a helyi piac – a munkaerő leépítésével kompenzálják a szűk piacot.

Ellene: 35 órás munkaidő (Franciaország), a dán modell a rotációs foglalkoztatás. Amerika: flexibilis munkaerő – térben és időben. Fernand Braudel: a kultúra nem költözik. (Történész: régen – így volt.)

5) A munkanélküliség összefüggése az inflációval.

Régen az összefüggést az un. Philips-görbe magyarázta: ha nő az infláció csökken a munkanélküliség – mert az állami megrendelés felszívja, az állami megrendelés meg inflációt gerjeszt. Csökken az infláció nő a munkanélküliség. Ma már ez sem érvényes.  (ld. Amerika ma: alacsony infláció, alacsony munkanélküliség) {A Phillips görbéről olvashatsz itt még – a szerk}

6) A munkanélküliség és a termelékenység. Ez utóbbi fejlődése munkanélküliséget termel.

Az EU agrártámogatása nemcsak a mezőgazdasági árszint fenntartását szolgálja, de a munkanélkülivé válást fékezi: USA: 2,3 % foglalkozik mezőgazdasággal, Európában 8-10%, és a tendencia az amerikai felé fog húzni. Ez a tömeg szabadulna a munkaerőpiacra: nincs az az állam, ami kibírná.

Beruházás ösztönzés: (a beruházás felszívja a munkanélküliséget) De egy %-nyi GDP növekedéshez 3%-os tőkenövekedés kell! Ezt adóreformokkal próbálják ösztönözni. De ez is csak 0.2-04%-kal csökkenti a munkanélküliséget – legjobb esetben. (A termelékenység is nő ugyanis.) Mai Európai helyzet: Németország, ismét nő a munkanélküliség.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s