+1 sanity (-24 sum) MTA III!

MTA – 3. Ez rövid időn belül (negyedév) az Akadémia harmadik olyan mozdulata, amivel úgy gondolom, hogy _ellátja_ a feladatát! Így tovább, hajrá Akadémia! Gazdasági és társadalmi érték más, és van, aki ezt felfogja. (első volt a KSH helyett európai kontextusba helyezni Magyarország gazdasági teljesítményét, társadalmi leszakadásait, tagozódásait; második a szakközép, s szakiskolákról lévő téveszmékre való felhívás, t.i., hogy NEM csökkent a szakmát adó képzés a rendszerváltás óta, tehát, hogy már a kormány alapveltevése az új “gimi/szakközép” politikában hibás volt)
http://index.hu/tudomany/2015/01/21/
az_akademia_bevedi_a_bolcseszeket/

 

Megrendeltem Horkay ezen könyvét:

https://www.academia.edu/9465812/Of_the_
Usefulness_of_the_Humanities_A_b%C3%B6
lcs%C3%A9szettudom%C3%A1nyok_haszn%C3%A1r%C3%B3l

Mert érdekel, ők/ő hogy látják/látja… Nekem nagyon határozott véleményem van arról, miért helyes, fontos, mitöbb, nélkülözhetetlen a bölcsészettudományt tanítani. Most azon túlmenően, hogy a politikatudomány is ide tartozik – kedves bölcsészetet ócsárló politikusaink – a médiatudományok a társadalmi élethez, a történelemtudomány is elengedhetetlen a diplomáciához, az ország nemzetközi színtéren való boldogulásához. De, hogy tovább menjek, a hardcore bölcsész szakokat is elengedhetetlennek tartom: a “nyelvszakokat,” ami természetesen misnomer, mert sokkal, sokkal többről van szó, mint a nyelvről, az ég szerelmére, azt nyelviskolában is meg lehetne tanulni, és mielőtt bárki ilyet mond gondolkozzon el ezen, ezekre a szakokra feltétel a felsőfokú nyelvtudás a bekerüléshez, akkor nyilván nem 5 évig nyelvet tanulnak, nemde?! Csak logika kell hozzá… atyaég, de a kritikus gondolkodást egyetemen tanítják, akkor el se jut odáig a szerencsétlen átlag magya—– hát erről van szó.

Nade térjünk vissza: a “nyelvszakok,” amiben kultúrtanulmányok, töri, és alkalmazott és teoretikus nyelvészeti ágak (aminek köze nincs a nyelvtanuláshoz), mint a pszicholingvisztika, a kognitív nyelvészet, stb, mind, mind rendelkezik gyakorlati haszonnal is – akár gazdaságilag levezethetővel is, de ahhoz már szélesebb rálátás kell, hogy ezeket a connection-öket felfogd:

Primitív példa!

Aki nem ismeri a BRIT civilizáció kultúráját, az nem fogja érteni, hogy ez a jelenet miért szakadékmély, telis-tele a kitörés határán táncoló érzelemmel, de még belül annak maximális kimutathatóságával. REÁLIS és teljesen hiteles a jelenet a BRITek számára…

{sorry, még nem elérhető a youtube-on: a Hobbit – Öt Sereg azon jelenetére gondoltam, amikor Bilbo hazaindul és elköszönnek a törpök a kapuban}

…hallottam magyar beszélgetést, amiben “hát ez mi volt, együtt harcoltunk, majdnem meghaltunk, ‘oszt most akkor elválunk lehet örökre – ötkor van a tea! höhöhö” Hát, pici műveletlenkém, azért, mert a vérbeli angol gentlemanok közt nem tisztességes (főleg nem férfiak számára) hogy érzelgősségük túlmenjen azon, hogy “szívesen látlak majd teára.”

Ez egy primitív példa volt: jól szemlélteti azt, hogy ha nem tanulod a másik (nyelvét és) kultúráját, akkor nem fogod megérteni őt. Ez kritikus lehet üzletek megkötésekor (ha megiszol egy orosszal egy vodkát, akkor barátok vagytok, lehet üzletelni… a (főleg konzervatív, vidéki) kínai halál komolyan gondolja, hogy reggel 7-kor fogad a hotelod aulájában, együtt reggeliztek {igen, lementem melegítőben, rém kínos volt}, és mert a host-od, az ottani vendéglátód, és ő felelős a te jólétedért ott, és ha barátok akartok lenni, bizony ő éjfélig veled marad, amíg azt nem mondod, hogy most felmész a szobádba! És ha nem lesztek barátok tényleg nem lesz üzlet: a bizalom alapvető dolog náluk. Együtt fogtok enni, inni, reggel, este, délben, szokd meg a gondolatot!).

Gazdaságibb példa azoknak, akik kőfejűen ragaszkodnak ahhoz, hogy márpedig pénzben ki lehessen mutatni az értéket:

NEM kell magyarázzam, hogy minden korban a katonai ipar volt a meghatározó. (Nem, nem fogom magyarázni: ha kicsit is tanultál történelmet {ó, ez bölcsészet?} akkor tudod gazdaságtöriből, hogy ez húzóipar volt az R&D {vagy K+F, azaz kutatás-fejlesztés}, a nehézipar, és még számos más területen is.) {Amúgy miért? Mert az ember NEM került még a bölcsészettudományoknak azon szintjére, hogy ne fegyverrel rendezze a konfliktusait! Hogy a diplomácia kezelni tudja a történelemből, politológiából vett mintákkal azt, hogy belesodródjon mindenféle fegyveres összetűzésbe.}

Az ember nehezen viseli, ha a sajátjait ölik. Kiváltképp, ha nők, vagy gyerekekről van szó. Nyilván vannak pszichopaták közöttünk, akiket nem érint ez, de vegyük a természetesebb reakciót, hm? Amerikában {mármint USA 🙂 …merthogy tudod, hogy egy Mexikói, egy Kanadai mennyire meg tud sértődni azon, hogy “Amerikának” hívják az USA-t? Mert akkor mi Mexikó? Mi Kanada? Kuba? Venezuela? Kolombia? Ja, ez is kutlúra-tudomány, azaz bölcsészet? Ja, hogy ezen bukhat egy béketárgyalás?} a média {aminek “köze van” a bölcsészethez, a szavak mesterségéhez, mondjuk core szakma egyike} nagyon ügyesen forgatta a közhangulatot a kormányzat felé (és ellen): bár a gazdasági mutatók eleinte mindig fellendülnek háborús készültség miatt (ld, most Oroszország mit csinált…), hosszú távon nem jó az országnak… még sem ezt emelték ki az Irak II + Afganisztán háborúi alatt. Hanem egytől-egyig az összes létező “amerikai” (USA-állampolgár) áldozatot. Nevek, arcok. Síró anyukák. Erre érzékeny az ottani társadalom {ja, a szociológia társadalomtudomány is bölcsészet?}. Mint minden már műveltebb, kifinomultabb, (általában demokratikus) társadalom. {Freedom of speech alatt megtehették… Ja, aki nem tudja, hogy ennek vannak természetes határai, és a szabadság nem egyenlő a szabadossággal, nem “mindent” kiálthatsz csak úgy bele a világba következmények nélkül… az szintén nem érti, miről szól ez a szabadság, és javaslom, menjen bölcsészetre, ahol megértetik ezt vele.}

Nem csak emiatt, hanem mert az ember-t képezni a legdrágább, az embert elveszíteni a “legveszteségesebb” mind morálisan (aminek köze van a politikához – bölcsészeten majd megtanítják, hogy hogyan, ha érdekel), mind gazdaságilag (befektetett pénz, idő, szervezés, stb) – pl a drone vs human pilots.

The upside is that, according to the Congressional Budget Office, drones “are usually less expensive than manned aircraft” ($15 million for a Global Hawk versus about $55 million for a new F-16), though costly sensors and excessive crashes can negate the difference.

(Source: http://foreignpolicy.com/2012/02/27/
10-things-you-didnt-know-about-drones/

És ez nincs másképp a földi harc terén is. Az USA próbált már korábban bevetni robotokat harcra. Fantáziálni meg már a 70es évek óta fantáziálgat róla (Robocop-ot ki ne ismerné?). A helyzet az, hogy akármennyire is profik a katonáink, és akármilyen “hidegre” is képezzük őket, hogy hidegvérrel tudjanak gyilkolni, ha kell… attól még emberek. És bár az “ellenséget” hidegvérrel kinyírják, hacsak nem egyedül dolgoznak, a velük együtt  harcolókban viszont meg kell bízzanak. Tudnia kell, hogy ha belép egy folyosóra, akkor ő védi a jobbot, a tűzpárja a balt, és ahogy haladnak, fedezve van a másik oldala… és ebben nem bízik meg egy robotban.

Pedig a robot minden értékelés szerint gyorsabban reagál, pontosabban lő, nem rezel be… stb. Mégis, képtelenek rájuk bízni magukat a katonák. És akkor még csak saját magukról van szó, nem olyan kényes kérdésekről, mint a modern háborúink, mint pl Afganisztán, ahol a civil lakosság közé mentek be az USA egyenruhás katonái, és nem egyenruhás emberek voltak azok, akik végül rájuk támadtak a nők/gyerekek közül. Volt, hogy maguk a nők voltak felruházva bombákkal.

És ezek azok a baromi kényes szituk, amikről embernek is nehéz döntenie, és élete végéig kísérti őt a döntés… és ezek azok a döntések, amelyeket NEM mernek robotokra bízni, mert hát a kisfiú a késsel az … az most fegyvernek minősül? Hát, nem tudna elbánni egy katonával, de egy elsősegély-dolgozót ha meglep hátulról, míg a nővérét beoltja veszettség ellen, annak bizony át tudja vágni a torkát…

De ne is bízzunk robotokra ilyen döntést (mert ettől amúgy tényleg messze vagyunk), maradjunk csak a fenti példánál, hogy pusztán akcióban, bevetés alatti tűztámogatást adna: Ahol mindössze arra van szükség, hogy felismerje a rejtett vagy előtérben lévő fegyvereket, robbanószerkezeteket (az ő receptoraik ugyebár egészen másak, fel tudja venni a levegőbe jutott részecskéket, érzékelni a bombát még az épületen kívül, mielőtt bemennének… amit az ember nem tud). És hogy ezt úgy kommunikálja, hogy az ember elfogadja a tanácsát. (És ne higgye azt, hogy “Áh, R2-es ez a szomszédból jön, tegnap ott kapcsoltak le valami szuicid robbantót.)

Ehhez az kéne, hogy a robotok emberi módon nyilvánuljanak meg: felismerjék a hitetlenkedést a beszélgető-partnerükben, és tudjanak rájuk hangolódva érvelni. Ehhez az kell, hogy a robotok, már-már kreatívan (vagy kreatívat mímelően) tudjanak “gondolkodni” is – asszociálni, elvontan érvelni, és értelmezni. A példa, amit hozni szoktam, az az a szitu, amikor egy falucska Afghanisztánban valóban megmentőként fogadja a segélyeket, és nemhogy nincs ellenérzés, segítenek ellátni a katonákat, és elhangzik az “ez egy rózsa tövis nélkül” szöveg az egyik katonától… és az emberek közül mindenki érti, hogy itt megvethetik a lábuk, ez egy kis mennyország a háborús övezetben, egy kivételes ajándék a sorstól, amibe kapaszkodhatnak. Szó szerint csak annyi hangzott el, hogy valami virágnak nincs meg a szokásos appendázsa. Ez egy metafora, ami az embernek természetes, már-már analogikus beidegződése, hogy szisztematikusan megfeleltesse a beszélgetés szó szerinti és elvont céltartományban lévő szereplőit egymással. A rózsa a falu és emberei, a tövis a gyilkos szándék, ami hiányzik belőlük – pl. (Persze egyéni variáció mindig van.) Egy robot jelenleg nem képes ezt értelmezni, és mondjuk nem állna le a harci móddal, a helyiek meg látnák rajta a vörös fényt, az élesített fegyvereket, akkor félelmükben lassan mégis ellenségessé változna a szitu, és kész a katasztrófa. Ez egy képszerű példája annak, hogy miért lenne jó, ha a kognitív nyelvészet elérné a bölcsészeten belül azt a szintet, hogy a robotoknak (pontosabban a programoknak) meg tudja tanítani, hogy hogyan “gondolkozzon” (generáljon) úgy, mint egy ember. Mert lehetséges… csak még nem vagyunk ott.

Ez egy nagyon gyakorlati példa, és ha akarnánk, kiszámolhatnánk, hogy mennyibe kerül egy ember képzése, és “halála” (morális per erkölcsi veszteséget értelemszerűen most nem számolom, hiszen minden ember élete megfizethetetlen, mindkét oldalon). Illetve, hogy egy sorozatgyártott robot, amibe már az egyszer lefejlesztett-s-szabadalmaztatott-lopásellenenkriptált “személyiséget” (programot) csak úgy feltöltjük, az mennyibe kerül, és hamar kijön, miért is lenne érdemes a bölcsészetnek ezen ágába invesztálni.

És ezek nagyon triviális, száz meg száz példát lehetne hozni, az ég szerelmére: ANNYIRA ELBUTULTUNK, HOGY MÁR NEM IS LÁTJUK, MIÉRT FONTOS A BÖLCSÉSZET?!

„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.”
(Széchenyi István 1825. november 3-i felszólalása)

Ez még magyar nemes volt!

Utána olvasnál? Itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/
Magyar_Tudom%C3%A1nyos_Akad%C3%A9mia

Az 1825-ös reformországgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen szóvá tette ennek szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ, de különösen gyújtó hatása volt másnap Felsőbüki Nagy Pál beszédének, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. A beszéd keltette általános lelkesedésben, Széchenyi a hallgatóság közül a követek asztalához lépve, engedélyt kért a szólásra, s ezt mondta:

{ld fentebbi idézet}

Nem engedek meg magamnak összeesküvés-elméleteket… de tudjátok, egy populista kormánynak nem érdeke, hogy társadalomtudományokban, bölcsészetekben jártas (mondjuk médialózungokon átlátó) közeg legyen… szaaaakmunkás… az nem kérdez 10 óra gályázás után, hanem rendesen hazamegy, talán picit TVt (csakis kormányközeli TVt, hiszen a többit kiírtják lassan médiatörvényekkel) néz, mielőtt elájul. Tehát a kérdés már csak az, szerintetek populista kormánya van Magyarországunknak?

Advertisements

2 thoughts on “+1 sanity (-24 sum) MTA III!

  1. Az akadémiai rendezvény bizonyára ezt az egységet, az egymás érdekeiért is kiálló tudományágak szolidaritását is kívánta demonstrálni. Az MTA elnöke, Lovász László sztár-matematikusként mondta, hogy a matematikusok is sokat tanulhatnak a bölcsészektől, majd saját EU-pártiságát is hangsúlyozva beszélt a humán- és társadalomtudományok fontosságáról, gyakorlati jelentőségéről. Eszerint az európai integráció a történelem egyik legnagyobb vállalkozása, „mindannyiunk érdeke, hogy ez sikerüljön, és ebben a bölcsészettudományok nagyon sokat segíthetnek, ahogy abban is, hogy elkerüljünk egy újabb vallásháborút, ezúttal az iszlámmal”.

    Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s